Kedves Josephin! És Mindenki, aki élni akar a szabadságával!
Örülök, hogy végre így történnek a dolgok, s annak is örülök, hogy ennek az egésznek részese lehetek. Nem azért, mert én olyan marha nagy forradalmár lennék, meg hát ez itt nem is forradalom, csak végre látom, történik valami. Haverokkal sokat dumálunk arról, mi is zajlik nálunk az országban, meg városunkban is, de a „kocsmaasztaloknál” megváltani a világot nem lehet.
Persze mi nem is akarjuk megváltani, nem a mi dolgunk, azt hiszem, viszont ezt a szörnyű nihilt is utáltam már. Mindenkinek tele volt a hócipője, de senki nem tett semmit. Josephin az első, aki végre elindított valamit. Azt sem mondom, hogy ez forradalom, ne is legyen az, mert az még rosszabb lenne nekünk, mert a törtető jobboldal lenne a forradalom vezetője, s az semmiképpen sem lenne jó. De Josephinnek igaza van, szabadságunkkal élünk most, amikor beszélünk egymással, reagálunk véleményekre, elmondjuk gondolatainkat. Jó dolog ez az internet, mert saját biztonságunk védelmében álnevek mögé bújhatunk. De én azt látom, a többség nagyon tisztességesen kommunikál, nem hörög és nem köpköd, a túlfűtöttség meg a fájdalomtól és csalódottságtól van.
Hát akkor éljünk szabadságunkkal gyerekek! Tartsuk életben a blogokat, elsősorban a Josephinét, mert úgy látszik, már olyan fórummá nőtte ki magát, amelyre mindenki figyel, még a városvezetők is. Minden jót kívánok nektek ehhez, és Josephinnek is, aki a mi szőke angyalunk! Remélem még sokáig fog itt „röpködni” közöttünk, s fogni a kezünket!
Salvador
